A pincesoron túl

Ha el tudunk szakadni egy kis időre a pincesor adta örömöktől, érdemes egy kicsit körülnézni ott is, ahol ezeknek a csodás boroknak az alapanyagai készülnek. Nagyszerű és felemelő élményben lehet részünk. Nekünk október utolsó hétvégéjén sikerült elcsípnünk egy fotózásra igazán ideális napot, és ezt kihasználva hárman fiuk elindultunk kameráinkkal a Villányi szőlőhegyre. Íme, a termés: Galéria

Szerdai Borklub jegyzetek

Az e heti borklub témája az volt, hogy vajon milyen fehérborokat lehet kapni nálunk 5 Euro, azaz 1350 Ft alatt. A választék igen széles, bár a nevesebb pincészetek borai kapásból kiesnek, ugyanis ők többnyire „szóba sem álnak” velünk, fogyasztókkal ebben az árkategóriában. No, azért mindenkinek sikerült beszereznie egy két palackkal, legtöbben súrolták az értékhatárt, de nem kis meglepetésre, találtunk ennek az árnak, mint egy harmadáért is olyan bort, ami igen is megállja a helyét, sőt…

Vajon isznak azok rendesen?

Sőt, bort is készítenek. Szeptember elején egy vendégünk érkezett Indiából, Dr. Yashoda Devi. Amúgy az orvos végzettségű hölgy a hazájában borászati szaktanácsadóként, borbírálóként, és egyfajta bor-arculat kialakitásáért felelős személyként tevékenykedik igen intenzíven. Tavaly Bordeaux-ban töltötte a szüretet, idén pedig nálunk, a Malatinszky Kúriában lesheti el a műhelytitkokat. És hogy mi vonzotta pont ide Villányba? A válasz elég egyszerű, a Cabernet Franc…

És meglehet, hogy véget is ért?

Már vagy egy hónap is eltelt mióta utoljára jelentkeztem, ebből is látszik, hogy milyen elfoglalt egy borász a szüret idején. Visszatekintve az elmúlt hónapra, elég kemény időket éltünk. Mint már említettem, Béla kollégámmal beköltöztünk a borászat udvarába, sátrat vertünk, hogy ne kelljen munka után, illetve a két munkanapot összekötő pár órát utazással tölteni, haza és vissza. Ehelyett inkább, amikor befejeztük a robotot megittunk egy két rozé fröccsöt, (itt most nem merném leírni mennyi volt az elmúlt hónap személyzeti fogyasztása..) sütöttunk valamit a grillen, és gyorsan aludtunk egy pár órát, majd folytattuk tovább ott, ahol nem olyan rég abbahagytuk…

Hurrá, itt a szüret!

Már nagyon vártam, hogy itt tartsunk. Ez év áprilisban kezdtem el borász karrieremet a Malatinszky Kúriába, és azóta epekedve vártam arra a pillanatra, amikor bejön az első szőlő szállítmány a pincészetbe, és végre részese lehetek annak a nemes folyamatnak, amikor is bort készítünk, az elejétől a végéig. Szurkoltam, hogy jó évjárat legyen, hogy igazán büszke lehessek a borokra, amiket készítünk, és amiben már az én lelkem egy darabja is benne van. De hogyan is alakult a 2009-es évjárat?…

A nagy Malvázija túra

Valamikor a kilencvenes évek elején, egyszer csak kitalálták maguknak, hogy telepítenek egy csomó Malvaziját, újraélesztik a borászkodást, és az olíva termesztést, melléraknak egy erős marketinget, összekapcsolják a túrizmussal, rendezvényeket, programokat szerveznek rá, és voilá, a dolog működni látszik. Mára Isztria egyik védjegyévé vált a Malvázija. Ez egy fehérszőlő fajta, valahonnan Cyprus és Kréta környékéről származik, és állítólag Isztrián a nagy filoxéra vész előtt több mint harmincezer hektárnyi területen termesztették! Az elmúlt tíz évben ismét sok területet telepítettek be ezzel a fajtával, ösztönözve ezt különböző támogatásokkal. Emellett az olívatermesztés is friss lendületet kapott, ezüstös levelei fényesen csillognak mindenfelé az isztriai tájban. Az látszik, hogy jól csinálják a dolgukat, és abban is biztos vagyok, hogy néhány év vagy évtized múlva Isztria neve végleg össze fog kapcsolódni ezzel a fajtával. …

Halászlé Csúzán, borozás Vörösmarton

Pécs környékén már bevált szokás, hogy ha jó halászlét akarunk enni, átugrunk Horvátországba, Csúzára. Itt a Kovács Csárdában készítik ugyanis messze földön a legjobb halászlét. Pécstől kb. ötven kilométerre, Mohácstól délre, a Duna parttól nem messze található ez a falu, mint a nevéből is kiderül, valamikor „régen” Magyarországhoz tartozott. A halászlét frissen készítik, mindig személyre szólóan akkora adagot és olyan halakból, amit mi kiválasztunk. A tésztát szintén házilag készítik hozzá, a receptje nekem nagyon tetszik: 4 kg liszt, 50 tojás, só. Errefelé ugyanis tésztával eszik a halászlét. Szóval, enyhén csípős vegyes halászlé házi tésztával, hozzá egy jó olasz fröccs. Egy ilyen gasztro túra alkalmával tűnt fel először, hogy itt a környéken remek borokat készítenek! …

Primitivo di Manduria 2007

Köszönjük Paulo, ez nagyon finom volt! Van egy olasz barátunk, aki Olaszország deli részén, Bari környékén lakik. Rendszeresen jár Magyarországra, és ismerve bor-fanatizmusunkat meg szokott lepni egy-egy kellemes helyi borral. Ezúttal nagyon jól választott, egy darabig biztosan nem fogom elfelejteni ezt az élményt. Tartogattuk egy ideig, vártuk a megfelelő alkalmat, persze nem sokáig bírtuk ki. …

Kóstolási jegyzetek

Múlt csütörtökön végre megtartottuk a várva várt kaliforniai borkóstolónkat. Már hosszú hónapok óta készülünk rá, de az első próbálkozásunk csúfos kudarcba fulladt, amikor is a repülőgép társaság nem nagyon értett egyet azzal a csomagolási módszerrel, hogy a borokat pulóverekbe csavarjuk, így nem engedték fel a gépre. Végül elajándékoztuk a borokat az Los Angelesi reptér előtt várakozó, nagyon meglepődött taxisofőröknek, és buszsofőröknek. Aznap több buszsofőrnek elvették a jogosítványát ittas vezetésért : ) Második próbálkozásra már óvatosabbak voltunk, és konténerbe, hajóval importáltuk be a borokat. Két fő szempont alapján válogattuk össze a borokat, az egyik az volt, hogy mindegyik nagyon jó minőségű, elismert bor legyen, a másik pedig, hogy egyértelmű képet adjon Kalifornia borkészítési stílusáról, és mindenki számára kiderüljön, hogy milyenek valójában a kaliforniai borok. A sorban voltak a régióra jellemző fehérek, volt nálunk kevésbé ismert fajta, úgy, mint a Zinfandel, és voltak fantasztikus nagytestű vörösek. A kóstoló végül nagyon jól sikerült, minden bor kivételes volt, mindenki megtalálta a maga ízlésének valót, bár nekem az elején még voltak kétségeim…

Sonoma County, Kalifornia

Napát elhagyva, ahogy átkanyargunk a hegyen és Sonoma County-ba érünk, mindjárt elkap valami romantikus érzés. Gyönyörűen művelt szőlőskertek, lugas sorok, de nagyon sok helyen hagyományos, gyalogtőkés művelés. A tőkék a földből, mint boszorkány kezek nyúlnak ki, és meredeznek az ég felé. A sorok között színes mezei virágok pompáznak, a táj dimbes-dombos. Kis családi pincészetek, pajtából berendezett kóstoló termek, kifogástalan vendéglátás, és nagyszerű borok. Itt állva kicsit érthetetlennek tűnik az a bélyeg, amit oly sokszor rányomunk Kaliforniára: újvilági borok. Az ötven és száz éves közötti tőkék látványa lenyűgöz, és kb. hárompercenként meg kell állnom a kocsival, hogy kiszálljak, és közelebbről is szemügyre vehessem a csodát. …