Vajon isznak azok rendesen?

Sőt, bort is készítenek. Szeptember elején egy vendégünk érkezett Indiából, Dr. Yashoda Devi. Amúgy az orvos végzettségű hölgy a hazájában borászati szaktanácsadóként, borbírálóként, és egyfajta bor-arculat kialakitásáért felelős személyként tevékenykedik igen intenzíven. Tavaly Bordeaux-ban töltötte a szüretet, idén pedig nálunk, a Malatinszky Kúriában lesheti el a műhelytitkokat. És hogy mi vonzotta pont ide Villányba? A válasz elég egyszerű, a Cabernet Franc…

Ugyanis való igaz, hogy bár elterjedt Bordeaux-i fajta, nagyon kevés helyen készítenek a világon belőle 100%-os fajta bort, inkább házasítják, ugyanis a legtöbb helyen nem állja meg a helyét ebben a formában. Itt, Villányban viszont igazán otthonra lelt, és csodálatos fajtaborok készülnek belőle. No de mi a helyzet Indiában. A globalizációnak „köszönhetően” a világ egyre egyformább lesz, minket, európaiakat egyre jobban érdekel a keleti kultúrák misztikus világa, őket, indiaiakat pedig egyre jobban foglalkoztatja a modern világ csillogása, a szabadsággal teli életérzés, a bármi lehet, bármit lehet filozófia. Pont ezért, talán India a legnagyobb potenciális borpiaca a világnak, mennyiségi és minőségi igényekben megelőzve Kínát is. Yashodát ezért mindenhol tárt karokkal várják, remélve, hogy bekerülhetnek általa az áhított Kánaánba, ugyan is, ha ők egyszer elkezdenek bort inni, akkor aztán lehet termelni ám! És termelnek Indiában is. Bár a borászkodás még gyermekcipőben jár, jelentős mennyiségeket termelnek, és ők maguk is meglepődtek rajta, hogy milyen nagy igény van a borokra. Yashoda Bangalorban él, a hely többszörösen is érdekes szőlőtermesztés szempontjából. Elfogadott tény, hogy a földünkön az északi szélesség 30-50 foka között, valamint a déli szélesség 30-50 foka között, a mérsékelt zónában lehet szőlőt termeszteni. Az északi féltekén a szüret augusztustól novemberig tart, a déli féltekén pedig februártól májusig tart a szüret. Ehhez képest Bangalor az északi félteke 10. szélességi fokán helyezkedik el, és áprilisban szüretelnek. Igen, hozzá kel szoknunk a gondolathoz, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően egyre északabbra tolódnak majd a borkészítés határai, és a trópusi borászat is rohamosan fejlődik. A borászat, ahol a hölgy dolgozik, több mint öt millió palackkal állit elő évente, és a külföldről behozott borokra kivetett több száz százalékos adóknak köszönhetően, az indiai borászatok rohamos léptekkel fejlődnek. Mára Maharastra államban több mint negyven borászat van, ezeknek fele a Nashik borvidéken található, itt az alacsony földrajzi szélességet a magasabb tengerszint feletti magasság egyensúlyozza. Ott is főleg a világfajtákra koncentrálnak, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Cabernet Sauvignon, Merlot, stb.
És végül egy pár érdekes gondolat, hogyan látja Ő Magyarországot, és mik voltak a benyomásai a magyar borokkal és emberekkel kapcsolatban. Egyik legjobb szövege az volt,- ez egy furmint kóstoló után hangzott el-, hogy „nem gondoltam volna, hogy van még egy ország Indián kívül, ahol ennyi rossz bort készítenek. A másik, hogy ennyi lusta szüretelő munkást sem látni a világon, mint itt nálunk. Azért érdemes elgondolkodni ezen!

2009.10.12 – Faludi Sándor